Kert-képzetek: mozgással bejárt művészi és mű tereink
Egy előadás lazább és közvetlenebb nyelviségét az ember óhatatlanul szigorúbb és formalizáltabb nyelven igyekszik írásban visszaadni. Megpróbálok nem belecsúszni a szövegretorikai frigiditásokba, mégis hitelesen visszakereshető lenni: egyrészt beillesztem az előadás vázlatát adó diasort, másrészt röviden összegzem az elhangzottakat.




Elemzési kiindulásnak három kortárs tájépítészeti iroda munkáját hoztam, demonstrálandó a napjainkban megfigyelhető parktervezési, parkhasználati viszonyulásokat, ebből következőleg pedig a tájhoz, a természeti terekhez, magához a természethez való viszonyunk változásait.
1. SLA: Hornemanns Vænge
 https://www.sla.dk/en/projects/hornemanns-vaenge/



- SLA: Ankar Park, Malmö
 https://www.sla.dk/en/projects/ankarparken


3. Bishan-Ang Mo Kio Park, Singapore (Herbert Dreiseitl)
 https://www.dreiseitlconsulting.com/bishan-ang-mo-kio-park





Képzet-elemek 1.
- Víz (szimbolika és ökológia)
- Kert/park helyett természet: érzetek és mozdulatok, környezet- és viselkedéskultúra (cselekvési faktorok módosulása)
- Az épített és a természeti közeg átmeneti tere, a kert létének felfüggesztése: nosztalgia a lakott-tól egyre messzebb kerülő természet után?
- Éles határképzés az épített és a természeti szövet találkozásánál - fenntarthatóság, az ismeretlen közel engedése
- Idilli természet keresése (ökológiai kertfordulat: növényi életterek - zöldek - ehető városok)
- Vegetációs ciklusok megélés - örökzöldek helyett lombhullatók
- Rögzített és fixált kert-kép helyett kulcsszó a változás megélése
Képzet-elemek 2.
- Bejárhatóság - szabadság (minimális vezezettség)
- Megérinthetőség - szabadság (bevonódás a térbe)
- Megismerhetőség - idegen helyett vendég
- Játék-tanulás-mozgás klasszikusa - szabadság
- Társadalmi reprezentáltság alacsonyabb foka - nem megjelenünk a térben, hanem cselekszünk - szabadság
- Cselekvési zónák egyértelmű kijelölésének megszűnése (magán nagyobb szerepe a publikusban) - szabadság
- A kint beláthatósága - biztonság
- Benne léttel a természeti idegenség feloldása
- Bent-idő és kint-idő - saját kert élmény a publikusban
- Gyerekkori kert kiemelt szerepe
- Kivilágított vonalvezetés - térérzékelés állandósítása, a sötétség elűzése, a fény esztétikája
Képzet-elemek 3.
- Hortus conclusus: fallal körülzárt középkori kert
- Muszlim kertek (Alhambra) - kimehetetlenség (bezárt/bezáruló kert és kizáródó/kizárt külvilág)
- Körbelakható természet
- Zártság - metaforizáció
- Festészet - kívülállóság: képiség
- Szobrászat - aktív benne lét, beavatkozás: formázás
- Élő kert: élő alapanyag, faj és fajtaismeret
- Megőrzés, fenntarthatóság: nem adott pillanatot, hanem a változás ritmusát
- Alakulástörténet: évszak-képek, vegetációs képek (kert-képek)
- Külső táj beemelése az épített szövetbe (nem belefuttatom a tájba, hanem átemelem a kintet a bentbe) - nem a domesztikált természet, nem a kertészeti növényanyag jelenik meg
- Ember nélküli kert: elhanyagoltság, elhagyatottság

 Paraszt-Versailles a Félholdunkon
Kertjeink és parkjaink terében utakkal vezetjük a testet. Fő- és mellékvonalakat nyitunk a mozgás számára. Az útról elénk táruló kert képekkel dolgozik, elsődlegesen a látásé a főszerep. Ennek egyik legszabályozottabb, a hierarchiát látványosító megvalósulása a történelemben a francia-kert, és azon belül a labirintus játéka.


A növényanyag edényesített élőlényként van itt jelen: föld nélküli kapcsolatában szabadon mozgatható és rendezhető a térben, ezáltal minimalizálva az egyediséget, az önálló akaratot. Teátrálisan tervezett, rendezett, kiszámítható, leszabályozható megjelenés. A növényzet, mint színpadi díszlet. Fenntarthatósági abszurdum: teleltetők biztosította élet.
A francia kert királyi axisának fenntarthatatlanságára lesz válasz, sőt, annak szétbontója lesz a természet és a természetesség nevében kialakuló angol tájképi kertkultúra: lágyított vonalvezetés.


Kilépve a magánszféra védettségéből, a városi közparkok története is a tájképiségből indul és annak terében kijelölten, elhatároltan egyre több funkció megjelenését veszi számba - gondoljunk itt csak a két leghíresebb városi parkra: a Central Park-ra és a Városligetre.

 Central Park, NYC

 Central Park, NYC

 Városliget
 Városliget
 Városliget
A közparkok történetében a kijelölés, az egyértelmű funkció- és használati felület mind nagyobb változatosságban és igénykielégítésben szolgálja a közt: sportolási lehetőségek, játszóterek, felvonulásra és elvonulásra kialakított terek, művészeti események megjelenése - a Városliget egyedülállóan képviselte a magas- és a populárisabb kultúrák egymás-mellettiségét: a vidámpark és állatkert, illetve a múzeumok egyazon mentális térbe helyezése.
Kiindulási parkjainkhoz visszatérve azt látjuk, hogy ezekben a kortárs alkotásokban minimalizálódik - esetenként el is tűnik - a szilárd burkolat használata, ezáltal a test vezetettsége is feloldódik és nagyobb szabadságot kap. Tudatosan kiemelt gesztusokká válik a tájba vonás, a közel engedés, az odamenni és megérinteni, a szemügyre venni, a behívni és a megfigyelés által tanulni és megérteni.
 Az épített és parkosított természet határvonalának átmenetisége megszűnik: immár maga a természet szövete emelődik be az épített közeg szövete mellé: egyikből kilépve rögtön a másikba érkezünk. A magánszférát elhagyva hirtelen azonnalisággal vonódunk bele a természeti közegbe. Ezen a ponton válik kiemelt jelentőségű tetté a fenntarthatóság, mikor is a természet vonala mindig azzal fenyeget, hogy ráfut, elnyeli a lakottat.
A kert-tervezési tendenciákban hasonló természetesítés zajlik: a kertészeti fajták helyett egyre inkább a természetben is előforduló fajok használata figyelhető meg. Ennek egyik legfestőibb megvalósítója Piet Oudolf, aki nem ecsettel, hanem növényekkel képesíti a teret.
 A private garden by Piet Oudolf in West Cork, Ireland
 A private garden by Piet Oudolf in West Cork, Ireland
 The Battery in New York, by Piet Oudolf. Photography by Allan Pollok Morris
 The Battery in New York, by Piet Oudolf. Photography by Allan Pollok Morris

 The Oudolf Field at Hauser & Wirth Somerset, and Radić Pavilion, designed by Smiljan Radić, 2014. Photography: Heather Edwards. Courtesy, Hauser & Wirth
Óhatatlanul a határ-kérdésekhez, a határképzések kérdésköréhez érkeztünk el.
 A land art alkotások tulajdonképpen ezeket a határkérdéseket fordítják ki, jelenítik meg. Steiner Lili Természetművészet írásából (https://falusag.hangfarm.hu/2021/04/termeszetmuveszet-land-art) Dénes Ágnes alkotásait idézném most ide:

A határjárás, nyomképzés, az emberi érintés problematikáját elementáris vonallá vezeti Richard Long:

 Richard Long, A Line Made by Walking, 1967
Balázs múlt heti fotója a szőlőhegyi telkünkön készült, ahol is nem mi jártuk ösvénnyé a mozgásunkat, hanem az állatok. A turbolya is tudja ezt.
A tájművészetet továbbszellemesítése vezetett el Virginia Woolf kertjéig, a Monks House-ig. A kert, mint a szellemi alkotás legfontosabb ihletője és letéteményese. Leonard és Virginia kertjéről szóló irodalom körbeöleli magát a szépirodalmat.






Gondolati ösvényem utolsó lépéseként Coetzee negatív kertjeiig jutottam el, aki - mint Herbert Dreiseitl a vízről - látványos szó szerintiségben mindent tud az idegen másikról.
 A semmi szívében és a Barbárokra várva című regényeiben is többféleképpen megjelenő negatív kert képet kapunk: a pusztaságban megjelenő és kérdésesen élhető oázis szimbolikájú tanyán keresztül a kert, mint önmagunkra záródó börtön, vagy kiszolgáltatottsági mező is hangsúlyozódik.


Végezetül a kert-metaforizáció lehetőségekre pár ösvényt próbáltam nyitni:
- szexus és szexualitás (ivaros és vegetatív szaporodás) - titkos kert, illatos kert
- hálózatiság (rizómák) - beállt kert, kiegyenlítődés, együttműködés, demokrácia
- hierarchia képződés (szukcesszió: erdősödési kényszer, pionír növények, kolóniák)
- ismerősség és idegenség
- másság, másként létezés
- kert - élet leképeződések: saját kert
- vidék - falu diskurzusok: függőségi és átjárási diskurzusok agrárium vs. kert: hibrid kukorica vs. önműködő kiskert (Amish Gardens, Dacha Gardens)
- tanya és birtkok - önfenntartás szintezettsége
- elvonulás a kertbe - kivonulás a társadalomból
- festészet - színtan és fénytan
- szobrászat - forma és alaktan, textúra
(Kovács-Parrag Judit)
