Kategória: Hírek
Read Time: 1 min
Találatok: 969

 

 

Műhelyelőadás-sorozatunk az Újegyetem kutatóinak aktuális témaköreibe vezet be, 45-45 percben.

A negyedik alkalom: 2021. június 27. vasárnap 14h

Program:

Mit jelent számunkra a tér?
Hogyan képzeli a teret a fizika,a matematika, a humán diszciplinák, és milyennek képzeljük, mit érzékelünk belőle mi, emberek?
Matematikusként a leginkább a matematika szabad térkonstrukcióit ismerem, és ezek viszonyát a fizikai térmodellekkel, amik a 20. század óta jelentősen elszaporodtak és a hétköznapi gondolkodás számára meghökkentő, felfoghatatlan világokat ábrázolnak. Gondoljunk első körben a Bolyai geometriára, a relativitáselméletre, kvantummechanikára, a fekete lyukak körül meggörbülő téridőre vagy magasabb dimenziókra.
Miről szólnak igazából ezek az elméletek, mi közük van az úgynevezett valósághoz? És mit nevezhetnénk térnek a tapasztalataink alapján?
A műhelybeszélgetésen nem szeretném elismételni egy-egy konzerv előadásom, ezeket inkább előzetes megtekintésre ajánlom.
- Pintér Gergő: Térteremtés (https://www.youtube.com/watch?v=qzVWZyWg4Ng)
- Új világok teremtése c. könyv. Az első fejezetet a typotex honlapján ingyenesen el lehet olvasni, ennyi elég is nekünk a beszélgetéshez.

(Pintér Gergő)
 
Itt lehet csatlakozni: https://zoom.us/j/92362052362?pwd=dnR0ajBQNS8rNVRCZDZaTEh2Nll0QT09
Meeting ID: 923 6205 2362 // Passcode: u1muhely
 
Az eseményről felvétel készül, amit később közzéteszünk.
Az Újegyetem egy szabadformátumú, alulról szervezett oktatói-kutatói-alkotói közösség, ami kurzusait, képzési programjait különböző tudományterületek képviselőinek együttműködésével alakítja.
 

A kapcsolódó Fb-esemény itt érhető el.

 

Kategória: Hírek
Read Time: 1 min
Találatok: 1002

Beszélgetéssorozat az Újegyetem szervezésében

 
 
 "A mikroszkopikus veszélyeztetettségre adott válaszok a félelem által önkéntes és önkéntelen feladásba sodortak bennünket, miközben az emberi természet megszorítások nélkül mindenkor a sokszínűség fenntartásában érdekelt. A fizikai-szellemi-lelki egészség létfeltétele a diverzitásban cirkulálódó én- és testkép. Mi történik, ha az ember egy nagyobb ívű folyamat részeként észrevétlenül azzal találja magát szembe, hogy csak az előre csomagolt testképek közül választhat? A tudattalannak hitt testemlékezet őrzi a járvány okozta változások lenyomatait, a test tudatát mégis nekünk kell felébreszteni ahhoz, hogy meglássuk hogyan változott testképünk az elmúlt időben."
 
Különböző terület kutatóit kértük fel, osszák meg meglátásaikat, hogy különböző szempontok mentén inspiráljuk egymást önmagunk és a másik megértéséért, valamint reflexív viszonyt kialakítva fenntartsuk a szabad választás és tudás lehetőségeit.
 
Az első alkalommal Serdült Sára, Pilári Darinka és Kellner Balázs beszélgettek.
A filmet készítette: Edouard Delemotte
Zeneszerző: Kovács Balázs
 
 
 

 

 

 
Kategória: Hírek
Read Time: 1 min
Találatok: 1192

Beszélgetéssorozat az Újegyetem szervezésében

 
 
 "A mikroszkopikus veszélyeztetettségre adott válaszok a félelem által önkéntes és önkéntelen feladásba sodortak bennünket, miközben az emberi természet megszorítások nélkül mindenkor a sokszínűség fenntartásában érdekelt. A fizikai-szellemi-lelki egészség létfeltétele a diverzitásban cirkulálódó én- és testkép. Mi történik, ha az ember egy nagyobb ívű folyamat részeként észrevétlenül azzal találja magát szembe, hogy csak az előre csomagolt testképek közül választhat? A tudattalannak hitt testemlékezet őrzi a járvány okozta változások lenyomatait, a test tudatát mégis nekünk kell felébreszteni ahhoz, hogy meglássuk hogyan változott testképünk az elmúlt időben."
 
Különböző terület kutatóit kértük fel, osszák meg meglátásaikat, hogy különböző szempontok mentén inspiráljuk egymást önmagunk és a másik megértéséért, valamint reflexív viszonyt kialakítva fenntartsuk a szabad választás és tudás lehetőségeit.
 
Az első alkalommal Serdült Sára, Pilári Darinka és Kellner Balázs beszélgettek.
A filmet készítette: Edouard Delemotte
Zeneszerző: Kovács Balázs
 
 
 

 

 

 
Kategória: Hírek
Read Time: 1 min
Találatok: 1105

 

 

Műhelyelőadás-sorozatunk az Újegyetem kutatóinak aktuális témaköreibe vezet be, 45-45 percben.

A harmadik alkalom: 2021. május 29. 20h

Program:

 

A hazug, barátai, rokonai és üzletfelei
„Minden krétai hazudik” – mondta egy krétai. Pál apostol így vélekedik (Károli nyelvén): „… e bizonyság igaz…”. A közvélekedés ezzel szemben az, hogy a krétai, aki ezt mondta (Epimenidészt, a hét bölcs egyikét szokták emlegetni) saját magát cáfolta meg, tehát paradox állítást tett. Tényleg, biztosak lehetünk ebben? Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről (logikailag). De egy kis történeti vizsgálódás is érdekes tanulságokkal járhat – attól kezdve, hogy ténylegesen kinek a fejéből pattanhatott ki ez a „hazug paradoxona” néven ismert ötlet, a számtalan ókori és középkori variáns némelyikébe is érdemes bepillantani, de a legfontosabb az a megtermékenyítő hatás, amit a matematikai-logikai gondolkodásra gyakorolt, egészen pontosan a 20. század elejétől kezdve. Russell 1901-ben fedezte föl a róla elnevezett paradoxont, ami ugyan nem mondatokról meg krétaiakról szól, hanem halmazokról meg az eleme-relációról, de a rokonság azért kézenfekvő. A legnevezetesebb és legközelibb logikai rokon Gödel bizonyítása arra, hogy a legfontosabb matematikai elméletekben vannak az elméleten belül nem bizonyítható és nem cáfolható állítások. Hogy a rokonság világosabb legyen, érdemes megszemélyesíteni a mondatainkat. A csapdát, amibe Pál apostol is belesétált, úgy kerülhetjük el, ha az egyik mondatunk így szól: ”Én nem vagyok igaz”. Ez már kétségtelenül paradox, és ha egy matematikai elmélet egyik mondata így beszél, azzal az elmélettel nagy baj van. De mi van akkor, ha ehelyett azt mondja: „Én nem vagyok bizonyítható”? Gödel mondata épp ezt teszi, a bizonyítása meg arról szól, hogy minden olyan elméletben, amiben a természetes számok valahogyan ott vannak, van (legalább egy) olyan mondat, amely „szóra bírható” ilyen módon. Ezt jobb tudomásul venni; de akkor mi lesz azzal az elképzelésünkkel, hogy a matematikai igazság nem jelenthet mást, mint bizonyíthatóságot?
 
A megszemélyesítésben egy kicsit tovább is mehetünk. Eljátszhatunk egy kicsit azzal, hogy megérkezünk a logika szigetére, és kikérdezzük a szigetlakókat. Egy részük mindig igazat mond: ők a lovagok. A többiek mindig hazudnak: ők a lókötők.
- Ha találkozunk egy szigetlakóval és megkérdezzük, lókötő-e, mit fog válaszolni? Állíthatja-e, hogy ő maga lókötő?
- Ha két szigetlakóval találkozunk, állíthatja-e az egyikük ezt: „Én lókötő vagyok, de a társam lovag”?
- Ismét két szigetlakóval találkozunk, és ezt a kérdést tesszük fel az egyiküknek: „Lovag-e valamelyikőtök?” A válaszból megtudjuk, hogy mi az igazság. Mi volt a válasz és mi a helyzet?
- Két bennszülöttől megkérdezzük, hogy a másik micsoda. Ugyanazt a választ kapjuk-e?
- Mi az, amit megtudunk a válaszokból?
(Máté András)
 
Videófelvétel:
 
 

Itt lehet csatlakozni: https://zoom.us/j/93615779918?pwd=ZWZnZERrV0R4TVgrOVFWVlZ3bTk1Zz09

Meeting ID: 936 1577 9918 // Passcode: u1muhely

A kapcsolódó Fb-esemény itt érhető el.

 

Kategória: Hírek
Read Time: 1 min
Találatok: 1254

 

 

Műhelyelőadás-sorozatunk az Újegyetem kutatóinak aktuális témaköreibe vezet be, 45-45 percben.

A második alkalom: 2021. május 15. 20h

Program:

A legrosszabb rendszer, aminél jobb nincs – a demokráciáról

Winston Churchill mondását mindenki ismeri – de melyek a demokrácia, a népuralom problémái, s ha olyan sok van belőlük, akkor mégis miért tartjuk olykor kívánatosabbnak bármilyen más rendszernél? Miért ragaszkodjunk valamihez, ami az emberiség történetében inkább ritka kivételnek számít, semmint szabálynak; ami bárhogy is nézzük, inkább az egyszemélyi uralom? Magyarázó és történeti dimenziót egyaránt megvizsgálunk.
(Bretter Zoltán, dr. habil.)


Beszélgetés az irodalomban

És: az irodalomról, ahogyan a hermeneutika közelít hozzá a nem szűnő értelmezési folyamatban. Olvasóin, azok olvasatain át, egymásba tükröztetésükkel, ahogyan a befogadásesztétika- és lélektan.
Mi a különbség a laikus és professzionális irodalomfogyasztás között? Van-e demokratikus olvasás? Miként olvashatjuk magunkra könyveinket? Kritikai, filológiai viszony gyakorlása írásbeliségben és szóbeliségben, mindennemű fordítás művelése – a modernitás szövegeiben, például az oroszban – Dosztojevszkijtől Bulgakovig. Hogyan válik az elbeszélésmód együttérzővé? Hogy leplezi le a manipulációt a regényekben zajló beszélgetések leírása? Bahtyint követve  az idegen és saját szóról, a művészet etikájáról gondolkodunk, diskurzust elemzünk művön belül és kívül.
Nonverbális váltással a mozgás és a zene nyelvén is kifejezzük, megkoreografáljuk és eljátsszuk, ami ilyenkor történik.
Folytonosan összevetünk; akár azt, hogy minden nyelvben beszélnek-e a nevek. És hogy miért jár katasztrofális következménnyel, ha átnézünk beszélgetőpartnerünk feje fölött.
(V. Gilbert Edit, dr. habil.)

 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

Itt lehet csatlakozni: https://zoom.us/j/96929266101?pwd=eHlEL0c2aXNiMGFROTJhWXRQZXJ2dz09
Meeting ID: 969 2926 6101 // Passcode: u1muhely

A kapcsolódó Fb-esemény itt érhető el.

 

További cikkeink...

1. oldal / 3